Hamvazószerdával kezdődött a húsvéti készület
A húsvétot megelőző negyvennapos böjt hamvazószerdán veszi kezdetét, amely idén március 9-ére esett. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
Hamvazószerda abból az ősi hagyományból eredeztethető, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emléke a mai napig megjelenik a szertartásban: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, közben ezt mondva: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!" A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
Mivel a vasárnapok az egyház gyakorlata szerint nem számítanak böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki.
A nagyböjt azért tart pontosan negyven napig, mert a Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. (Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyvennapos böjtöt hirdetett Ninivében.)
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A XI. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek; húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az Egyház ma már enyhébb böjtöt ír elő, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát emeli ki, kifejezi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Húsvétra készülve az Egyház a böjt mellett az ima és az alamizsnálkodás (a szegények megsegítése) lelkületét ajánlja híveinek.
(MKPK Sajtószolgálat, Magyar Kurír)
Esterházy húsvéti fesztivál Nagypéntektől húsvét vasárnapig
Az Esterházy Magánalapítvány „tündérvilágában” 2011-ben az első nagyszabású program a húsvéti fesztivál. Tavaly, a kismartoni kastély saját teljes működtetésének első évében 175 ezer látogató érkezett – az idén ennél is többre számítanak.
Április 22.-24. között, Nagypéntektől húsvét vasárnapig a kismartoni Esterházy kastélyban lép fel Vadim Repin hegedűművész, a Bajor Rádió Kamarazenekara Radoslaw Szulc vezényletével. Programjukban Mendelssohn, Schubert, Vivaldi, Bartók és Mozart művei szerepelnek.
Az idén már teljes egészében kihasználják az ismét visszakapott kastélyparkot, Joachim Arnold igazgató minden zugát szeretné zenével megtölteni.
A Bajor Rádió Kamarazenekarának húsvéti évadnyitóját május végén Daneil Hope, Sebastian Knauer & Freinds, Philip Dukes és Josephine Knight fellépése követi, amelybe a nálunk is jól ismert színésznő, Hannelore Elsner is bekapcsolódik.
Bővebb információt a programokról a 168ora.hu cikkében talál.
Új alkotmány húsvét hétfőre
Az új alaptörvényt április 18-án fogadhatja el a Ház, majd április 25-én, húsvét hétfőn írhatja alá a köztársasági elnök. Az alkotmány - a tervezet szerint - 2012. január 1-jével léphet hatályba.
A kormánypártok alkotmánytervezete jó néhány újdonságot tartalmaz; például ha
március 31-ig nem
készül költségvetés, az államfő feloszlathatja az Országgyűlést. Nem
állítják vissza az Alkotmánybíróság ősszel csorbított jogköreit, és a
bírák nem választhatnak maguk közül elnököt - ez a parlament hatásköre
lesz.
Az alkotmánytervezetről bővebben a Népszava cikkében olvashat.
Mikorra esik idén a húsvét?
Gyakran érdeklődünk a húsvétot megelőző hetekben, hónapokban, mikorra is esik az adott évben a tavaszi ünnep.
2011-ben a húsvét ünnepe április végére esik. Húsvét vasárnapja április 24-én, hétfője pedig 25-én lesz idén. A húsvéthoz kötődő pünkösd hétfőt ezúttal június 13-án ünnepeljük.
A tavaszi szünet hagyományosan a húsvéthoz kapcsolódik, idén sincs ez másként. Az utolsó tanítási nap a diákoknak április 20., szerda, az első pedig a következő hét szerdája, 27-e, azaz a tavaszi szünet idén mindössze hatnapos lesz. Nagypéntek nálunk továbbra sem munkaszüneti nap.
Húsvéti családi program a Néprajzi Múzeumban (április 16-17.)
A Néprajzi Múzeum kétnapos húsvét előtti családi programja az ünnepi készülődés és a kézműves hagyományok felidézése jegyében zajlik. Április 16-án és 17-én a múzeum épületét vásári árusok népesítik be, a sokféle portéka gondos szakmai válogatás után kerül az asztalukra. A hagyományos mesterségek termékei közül ki-ki megtalálhatja a kedvére valót: eredeti formában vagy újraértelmezve.
Látogatóink az Élő Népművészet című kiállításban szakvezetéssel ismerkedhetnek a magyar kézműves-hagyományokkal és azok napjainkban való jelenlétével. A Hagyományok Háza – a kiállítás társrendezője – mindkét napon húsvéti foglalkozással: népszokások felelevenítésével, közös népdalénekléssel, tojásfestéssel és gyékény tojástartó készítéssel várja a gyerekeket.
Helyszín: Néprajzi Múzeum
Jegyár: 1200 Ft, 600 Ft (diák/nyugdíjas)
Időpont: 2011. április 16. 0:00 - 2011. április 17. 0:00
Húsvét a Sóstói Múzeumfaluban
A múzeumfalu évek óta arra törekszik, hogy a magyar népszokások legjelesebb eseményeit programjai közé illessze. Közéjük tartozik egyik legkedveltebb tavaszi ünnepünk, a húsvét is, mely az utóbbi évtizedek urbanizációja miatt sokat veszített eredeti hangulatából, családi jellegéből. A múzeumfalu munkatársai a hagyományos, egész húsvéti ünnepkör megjelenítését tűzték ki célul: nemcsak a locsolkodás, hanem az előkészületek felelevenítése is szerepel a kínálatban.
Már húsvét előtt foglalkozások várják a kisebbeket, ahol a különböző tojásfestési és -hímzési módszereket mutatják be ahhoz értő szakemberek a vállalkozó kedvű látogatóknak. A viaszolásos, karcolásos vagy berzseléses technikákat kis kézügyességgel bárki elsajátíthatja. Egyetlen feltétel: mindenki hozzon magával főtt tojást, amit majd kedvére díszíthet. Csoportoknak időpont-egyeztetés céljából érdemes előre bejelentkezni.
www.muzeumfalu.hu
Húsvét a Vajdahunyadvárban (2011. április 16. - május 1.)
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum az előző évek hagyományait folytatva 2011-ben is különleges húsvéti kiállítással és tavaszköszöntő játékkal várja látogatóit. A csaknem 600 négyzetméteren elterülő interaktív kiállítás idei vezérmotívuma az élővilág.
Emellett
természetesen megismerkedhetünk a húsvét történetével és hagyományőrző
szokásaival, valódi díszített és óriás hímes tojásokban
gyönyörködhetünk. Neves népművészek -fafaragó, kosárfonó, csuhéfonó,
tojáshímző és patkoló, mézeskalács készítő, lószőr ékszerkészítő-
legszebb munkáit csodálhatjuk, melyek készítését a helyszínen is
megfigyelhetjük.
Nyitva tartás:
2011. április 16. - május 1.
keddtől péntekig naponta 10-17 óráig (hétfő szünnap, kivéve húsvét hétfő)
Csoportok számára bejelentkezés és információ: 06/1-422-0765 vagy 06/1-363-2711 telefonszámon. Forrás és további információk: www.mezogazdasagimuzeum.hu
Húsvéti hajókázás
A kétfedélzetes, közepes nagyságú, két éve felújított hajók fél 11-kor és fél 3-kor indulnak, s másfél óra alatt teszik meg az utat a Vigadó téri hajóállomástól Szentendre belvárosáig. Visszafelé délután 5-kor és este 7-kor indulnak a hajók és egy óra alatt Budapesten vannak. A fővárosiak kényelmét szolgálja, hogy Budán is van egy megálló, a Duna jobb partján lakók a Batthyány téren is be- és kiszállhatnak.
Forrás: www.mahartpassnave.hu
Az EU engedélyezi a húsvéti disznóvágást
A rendelet értelmében az állatokat tíz nappal az ünnepek előtt hagyományos módon áldozzák fel, de nem korábban. A határozattal egy időben lemondtak arról, hogy az állatokat a levágás előtt elaltassák. A hagyományos feláldozás visszavezetését a román EP képviselők terjesztették elő, és 21 igen, egy ellen- és két tartózkodó szavazattal elfogadta a Bizottság. E rendelettel szemben az Európai Unió minden tagállamnak előírja, hogy az állatokat el kell altatni mielőtt feláldoznák azokat.
Húsvétkor Romániában közel 3.5 millió bárányt, Karácsonykor pedig négymillió disznót vágnak le.
Svájcban húsvétkor már szabad táncolni
Majd' hatszáz évig ugyanis tilos volt a svájci Luzernben, és csak egy szavazaton múlt, hogy a kanton tanácsa a közelmúltban feloldotta az 1428 óta érvényben lévő tánctilalmat, amely nagypéntekre, húsvét vasárnapjára, pünkösdvasárnapra, karácsonyra és hamvazószerdára vonatkozott.
A győzelmet a liberális zöldeknek köszönhetik a svájciak, akik szerint mégsem ildomos, hogy az állam ilyen kérdésekben is beavatkozzon az emberek életébe, míg a populista jobboldal és a centrum azzal érvelt, hogy ennek a hat ünnepnapnak ebben az értelemben is "pihenőnapnak" kellene maradnia.
Segíts két rászorulón
A héber purim szóban "Isten keze" rejlik, és Purimot tartva a zsidóság a megmenekülését ünnepli, mert a kiírtás bizony már az időszámítás előtti ötödik században is fenyegette Isten kiválasztott népét, ekkor éppen azokat, aki a perzsa birodalomban éltek. Szerencséjükre az uralkodó ellen készülő merényletet a király második felesége (Eszter) és annak apja (Mordeháj) akadályozta meg, s mivel Eszter és Mordeháj zsidók voltak, hálából a Nagy Xerxész (akit a zsidók csak Ashavérosnak hívnak) nem hallgatott tanácsadójára, Hámánra, így a zsidó népirtás - ekkor - elmaradt.
Purim idején a vidámság kötelező, még a szegényeknek is, ezért vallási előírás, hogy az ünnep alatt minden zsidó legalább két rászorulón segítsen, hadd vigadjanak a bajba jutottak is.
Hárommilliárdos piac
Az utóbbi években közel 3 milliárd forint értékben fogytak a csokoládé nyuszik és tojások, ám mivel ez a piac az elmúlt években folyamatosan növekedett - hacsak a válság nem okoz megtorpanást - idén bőven három milliárd felett költhetünk édességre Húsvét idején.
A Nielsen Piackutató Vállalat elemzése szerint az ünnepre szánt édességek bolti eladásából 42-42 százalék jut a nyúlra és a tojásra. Értékben a tojás vezet a nyúl előtt, a kacsát, bárányt és csibét összefogó „egyéb” szegmens kevésbé népszerű. Az eladások egyre jobban koncentrálódnak a hipermarketekre, itt fogy a húsvéti édesség több mint fele.
SMS böjt
| Bookmark this website: |
|